A SZOCIÁLIS FARM, a szociális és szolidáris elveknek megfelelően, a társadalmi és környezeti szemléletformálás érdekében működő kooperatív gazdálkodási forma, amely mezőgazdasági termelő, feldolgozó, szolgáltató tevékenységet végez hátrányos helyzetű személyek bevonásával; illetőleg mezőgazdasághoz kapcsolódó szemléletformáló kiegészítő tevékenységet végez a társadalom szélesebb köre számára.
Három altípusát különböztetjük meg.
- A rehabilitációs farm fő jellemzője a hátrányos helyzetű személyek bevonása a szociális intézmény keretei között folytatott foglalkoztatás keretében.
- A gondoskodó farm fő jellemzője a hátrányos helyzetű személyek bevonása mezőgazdasági tevékenységet végzők által, a mezőgazdasági tevékenység végzésének helyén.
- A társadalmi farm fő jellemzője a szemléletformálás egy meghatározott személyi kör részére és/vagy foglalkoztatásba történő bevonás mezőgazdasági tevékenységet végző személyek mezőgazdasági tevékenység végzésének helyén.
Szociális farmok a gyógyításban és az ismeretátadásban
A szociális farmok gyógyító, ismeretátadó szolgáltatásait igénybe vevők két célcsoportját különítettük el, részükre többféle szolgáltatást nyújthatnak e gazdaságok:
Elsődleges célcsoport: Sajátosságaiknak és igényeiknek megfelelően többek között képzés, foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció szolgáltatások nyújthatók számukra.
a) Gondoskodásra szoruló személyek, akik segítség nélkül nem képesek helyzetükön javítani.
- hátrányos helyzetű emberek – foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció
- megváltozott munkaképességű emberek – foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció
- gyermekvédelmi rendszerben elhelyezett gyermekek – képzés, oktatás, képességfejlesztés, foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció
- fiatal korú személyek javító-nevelő intézkedés keretében – képzés, oktatás, képességfejlesztés, foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, habilitáció, rehabilitáció
- elítéltek – foglalkoztatás, szocializáció, reszocializáció, közérdekű munka, utógondozás, pártfogó felügyelet, jóvátételi intézkedések
- menekült, oltalmazott személyek – társadalmi beilleszkedés elősegítése
b) A felnövekvő generáció (nevelési-oktatási intézmények tanulói), akik számára fontos gyakorlati tanulási és szemléletformálási terep a szociális farm.
- óvodások, tanulók, hallgatók – környezeti nevelés, környezettudatosság, fenntarthatóság, esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése, prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, közösségi szolgálat szervezett kereteinek biztosítása
- önkéntesek – önkéntesek fogadása, foglalkoztatása
Másodlagos célcsoport: tágabb közösség bármely tagja, a felnövekvő generáció számára többek között környezeti nevelés, esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése, egészségfejlesztés szolgáltatások nyújthatók.
Jóllehet a szociális farm a szolgáltatásait egy meghatározott célcsoport számára kínálja, a kedvezményezettek közé sorolhatjuk magukat a gazdákat, sőt a segítő szervezeteket is, hiszen ők is profitálhatnak a tevékenységekből.
Szociális farm fenntartója lehet egyéni vállalkozó, gazdasági társaság és egyéni cég, őstermelő, szociális szövetkezet, az állam szociális intézményi fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv, helyi önkormányzat, helyi önkormányzatok társulása (állami fenntartó), civil szervezet (alapítvány, egyesület), egyházi jogi személy.
A célcsoportok életminőségét a szociális farmon végzett tevékenységnek jelentős mértékben javíthatják. Észlelhető a családias, baráti viszonyok, az érzelmi jóllét, a lokális közösséghez tartozás érzésének kialakulása; az egészségi állapot, az anyagi helyzet javulása; a munka és aktivitás értelmes tevékenységet biztosít; a kiegyensúlyozott, zöld környezet erősíti a személyes biztonság érzetét; a farmok környezettudatos, illetve biogazdálkodás esetén javíthatják a környezet minőségét is. A szociális farmművelés előnyöket hozhat a gazdáknak is. A csoportok fogadásával a farm nyitottabbá válik a külvilág felé, a gondoskodó, szabadidős és oktatási szolgáltatások pedig új bevételi forrásokat kínálhatnak.
A szociális farmok kialakításának egyik lehetséges formája, hogy a segítő szervezetek keresnek a környéken működő földműveseket, akikhez rendszeresen, aktív tevékenységre „kiviszik” a hátrányos helyzetű célcsoport tagjait. A segítő szervezetek azonban maguk is létrehozhatnak mezőgazdasági egységeket. Az ilyen szociális farmok működtetéséhez azonban elengedhetetlen a segítő szervezetek által földműves (jogszabályban előírt végzettségű) szakember alkalmazása. A szociális farm kezdeményezés indítása előtt szükséges az e megoldások iránti igény meghatározása.
A nemzetközi példák...
...Nagy-Britanniában, 2013-ban 180 gondoskodó farm működött, elsősorban Angliában. A care farming (gondoskodó farmművelés) mozgalom alulról építkezik, az állam egyelőre nem karolta fel.
...Norvégiában a Mezőgazdasági Minisztérium játssza a főszerepet. 2012-ben fogadták el a Nemzeti Zöld Gondoskodás Stratégiát. A szociális farmok minősítése kötelező, 2011-ben közel 1100 gazdaság kínált fejlődési/gyógyulási lehetőséget.
...Hollandiában készül a legtöbb kutatás a témában, a szociális farmok száma 2009-ben több mint 1000 volt. „Terápiás” szolgáltatásaik az egészségügyi biztosítási programból is megvásárolhatók.
...A német kezdeményezésű MAIE projekt szerint a szociális farmok fejlesztése terén kezdeti fázisban van (úttörő) Szlovénia, Csehország, Bulgária; közepesen fejlett Franciaország, Portugália, Finnország, Németország; jól fejlett Olaszország, Hollandia; hivatalosan elismert pedig Norvégia.
...Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a tagállamoknak és az EU Bizottságnak is javasolja a szociális farművelés támogatását. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. december 12-én elfogadta a NAT/539 Szociális mezőgazdaság dokumentumot.
< Szociális mezőgazdaság: „zöld gondozás”, szociális és egészségügyi politikák
Magyarországon 2003-ban, különféle pályázati források támogatásával indult a hazai „autista majorságok” létrehozása és fejlesztése. Az autista farmok fejlődése a források beszűkülésével az elmúlt években megrekedt. A hazai szociális farmművelési kezdeményezések tárháza viszont egyre sokszínűbbé vált. Komplex szolgáltatási modellt hozott létre pl. a miskolci Szimbiózis Alapítvány. 5 hektáros Baráthegyi Majorságában kertészet, állattartás, élelmiszergyártás, asztalosüzem működik, szociálterápiát folytatnak, de van itt kézműves műhely, panzió, erdei iskola is.
Hernádszentandráson a BioSzentandrás Programot a magas munkanélküliség és a kilátástalanság leküzdésére indították. Széles termékpalettából álló mintagazdaságot hoztak létre, oktatást indítottak a helyieknek. Ma 2,6 hektáron gazdálkodnak, 25-30 helyi embert vontak be a működésbe, termékeik jelentős részét feldolgozzák és sikerrel értékesítik. A hazai jó példák közül kiemeltük még az E-Misszió Egyesület által kezdeményezett Tanyapedagógia Programot, a Vodafone Társadalmi Felelősségvállalás Alapítvány „Főállású Angyal” támogatásával létrehozott Falusi Porta Tanoda hálózatot; az MNVH Közösségi Tanulókert Hálózatát, és a Váci Egyházmegye Vidékfejlesztési Iroda (VEVI) szakkörét, ami az általá- nos iskolás gyermekekkel ismerteti meg a kertművelést.
A szociális farm komplex modelljének megvalósításához a jogi keretek hazánkban jelenleg nem adottak. A tevékenység összetett (szociális ellátás, foglalkoztatás, oktatás, vállalkozási tevékenység stb.), több hátrányos helyzetű csoporttal foglalkozhat a fenntartó, de nem egységként (farmként), csak több szolgáltatás mozaikjaként működhet. Jelenleg egy tárcaközi bizottság lett felállítva a tanulmányban
feltárt jogi akadályok mentesítésére, és a támogatási jogcímek finomhangolására. A 2014-2020 időszak várható uniós fejlesztési forrásai között a szociális farmok létesítéséhez, működtetéséhez potenciálisan kedvező intézkedéseket azonosítottunk az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), a Területi és Településfejlesztési Operatív Program (TOP), a Vidékfejlesztési Program (VP) területén.A VP M07 20. cikk – 16.9.1. Szolidáris gazdálkodás és közösség által támogatott mezőgazdaság alintézkedése ideális forráslehetőség lehet szociális farmok számára. A szociális farmok fejlesztése, számuk növelésének hosszú távú célja a vidéki környezet vonzóvá tétele, a passzív ellátásban lévő hátrányos helyzetűek bevonása és az aktív, munkaalapú jövő- kép széles körű elterjesztése is. Jövőképünk alapján a farmok hálózatának bővülése hozzájárulhat többek között a vidék megtartó erejének növeléséhez; a hátrányos helyzetűek életminőség-javításához; munkahelyeket teremthet; fejlesztheti a társadalmi integrációt a gyakorlatban. Reményeink szerint néhány éven belül akár ezer szociális farmról számolhatunk be. Javasoljuk szociális farm „startup” támogatás kialakítását; a jó példák bemutatásának intézményesítését segítő rendszer indítását; továbbá a Magyar Szociális Farm Szövetség megalakítását kezdeményezzük.
