A szélütés megelőzésének és ellátásának aktuális kérdéseit vitatták meg a téma szakértői a Nemzetközi Stroke Konferencián Debrecenben.
A tegnapi kerekasztal-beszélgetésen a stroke szakmai irányelv tervezetének frissítéséről döntöttünk, ez a következő három évre meghatározza a szakterület elvégzendő feladatait - jelentette be Csiba László, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke a Nemzetközi Stroke Konferencia pénteki sajtótájékoztatóján.
A professzor kifejtette, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött az akut szélütés terápiája, ma már nem csak vénás kezeléssel tudják eltávolítani a vérrögöt.
Natan Bornstein, a World Stroke Organisation alelnöke szerint példaértékű az a munka, amit a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján végeznek: miközben világszerte 3-5 százalékos a vérrögoldó kezelési arány, addig a debreceni stroke-központban 16 százalékos.
"Fontos, hogy a tudáshoz megfelelő infrastruktúra is párosuljon, hiszen a stroke ellátása szinte már a kórházi kezelés előtt megkezdődik. A komplex stroke-központokban radiológus, neurológus és idegsebész is rendelkezésre áll, így bármelyik típusú beavatkozást el tudják végezni" – tájékoztatott Natan Bornstein.
A szakember kiemelte: napjainkban a szélütés okoz leggyakrabban rokkantságot, ezért olyan országos stroke-rendszert kell kialakítani, amely már a rehabilitációt is tartalmazza.
A tegnapi kerekasztal-beszélgetésen a stroke szakmai irányelv tervezetének frissítéséről döntöttünk, ez a következő három évre meghatározza a szakterület elvégzendő feladatait - jelentette be Csiba László, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, a Magyar Neurológiai Társaság elnöke a Nemzetközi Stroke Konferencia pénteki sajtótájékoztatóján.
A professzor kifejtette, hogy az elmúlt években jelentősen fejlődött az akut szélütés terápiája, ma már nem csak vénás kezeléssel tudják eltávolítani a vérrögöt.
„A vénás kezelés szűk időkorláthoz kötött, mivel a stroke bekövetkezésétől számított 3-4,5 órán belül el kell végezni, de az új technológia, a combartérián keresztül végzett mechanikus agyi vérrög-eltávolítás 6-8 órán belül is elvégezhető. Ugyanakkor ez a kezelés meglehetősen költséges, az egyszer használatos műszer egymillió forintba kerül, és megfelelően képzett szakemberekre is szükség van, akik a nap 24 órájában az év minden napján el tudják végezni a beavatkozást” – magyarázta Csiba László.Bereczki Dániel, a Magyar Stroke Társaság elnöke elmondta: a szélütés népbetegség Magyarországon, 180-200 ezer ember szenved stroke-ban, s jelentősen nő a betegek száma: 45-50 ezer új esetet regisztrálnak évente. A szakember szerint a legnagyobb probléma, hogy nem ismerik fel a stroke tüneteit.
„Ha bárkin azt vesszük észre, hogy félrehúzódik a szája, lezsibbadnak, lebénulnak az egyik oldali végtagjai és elakad a beszéde, akkor azonnal hívjunk mentőt, ne a házi orvoshoz menjünk. Ilyenkor nem szabad vesztegetni az időt, ugyanis a vérrögoldó kezelést csak 3-4,5 órán belül lehet elvégezni„ – figyelmeztet Bereczki Dániel.A Magyar Stroke Társaság elnöke hozzátette: a klinikai feltételek adottak, az ország 37 stroke-centrumában felkészült orvosok várják a betegeket, és a mentők is tudják, hogy melyik a legközelebbi centrum.
Natan Bornstein, a World Stroke Organisation alelnöke szerint példaértékű az a munka, amit a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikáján végeznek: miközben világszerte 3-5 százalékos a vérrögoldó kezelési arány, addig a debreceni stroke-központban 16 százalékos.
"Fontos, hogy a tudáshoz megfelelő infrastruktúra is párosuljon, hiszen a stroke ellátása szinte már a kórházi kezelés előtt megkezdődik. A komplex stroke-központokban radiológus, neurológus és idegsebész is rendelkezésre áll, így bármelyik típusú beavatkozást el tudják végezni" – tájékoztatott Natan Bornstein.
A szakember kiemelte: napjainkban a szélütés okoz leggyakrabban rokkantságot, ezért olyan országos stroke-rendszert kell kialakítani, amely már a rehabilitációt is tartalmazza.
„A halálozási arány csökkentése mellett, a legfontosabb cél, hogy minél több szélütésen átesett tudjon visszatérni a munka világába. Az újfajta kezeléseknek köszönhetően a betegeknek 50 százalékkal több esélye van, hogy rendes életet éljen” – hangsúlyozta Natan Bornstein.
